Az előző bejegyzésben áttekintettük mire érdemes figyelni a megfelelő energetikai tanúsító szakember kiválasztásánál. Akár az ott leírt tanácsokkal, akár más módszerrel is választottunk, jogszabály szerint a szakembernek ki kell mennie a helyszínre. Mire számíthatunk, milyen kérdéseket fog feltenni, mit fog megmérni? Ebben a bejegyzésben ezeket a kérdéseket tekintjük át részletesen.
A felmérés időpontja
Első lépés a helyszíni bejáráshoz természetesen egy mindkét fél számára optimális időpont megbeszélése. Mi ebben igyekszünk rugalmasak lenni, tudunk vállalni felmérést munka előtt, munka után és hétvégén is. A találkozó ennek ellenére sem jön mindig létre, tapasztalatunk szerint mindig előfordul egy-két olyan eset, hogy a megrendelő elfelejti lemondani a tanúsítást, így a helyszínre fölöslegesen megyünk ki, ilyenkor sajnos kénytelenek vagyunk kiszállási díjat felszámolni. Szerencsére olyan eset még nem történt, hogy egy megbeszélt időpontra mi ne mentünk volna el. Optimális esetben tehát a találkozó létrejön. Mi történik a helyszínen? Egy rövid összefoglaló található erről a honlapon, de most részletesen is megnézzük.
A kiindulás: egy alaprajz
Az ingatlan minden fűtött helyiségébe be szükséges menni a mérésekhez. Ez abban az esetben lehet érdekes, ha nem mindenhova van bevezetve az áram, ilyenkor természetesen célszerű nappal végezni ezt a tevékenységet. A tanúsítás szempontjából elhanyagolható, de a tulajdonosok számára fontos, hogy az ingatlanba belépéskor a cipőt levesszük (kivéve, ha külön kérik, hogy ne), a koszt nem visszük be, sőt a mérések sem járnak piszokkal, károkozással.
Amennyiben a megbízó előzetesen nem adott helyszínrajzot az ingatlanról – és általában ez a helyzet, mivel a legtöbb esetben nem is áll rendelkezésre – akkor az összes helyiség gyors végigjárása után felskiccelünk egy hozzávetőleges elrendezést. Ezután kezdődik a helysiégek alaposabb felmérése, ami a gyorsabb munkavégzés érdekében lézeres távolságméréssel történik. Ez a folyamat tart a leghosszabb ideig, mert az utólagos számításokhoz szükséges a fűtött alapterület és a térfogat is, a figyelmetlen mérés nagyon meg tudja nehezíteni az irodai munkát. Alaprajz készítéséhez tehát falhosszúságokat és belmagasságot mindenképp kell mérni.
Általában minden tanúsító szakember az alaprajz felskiccelésével kezdi, az ezt követő lépések sorrendje mindenkinek saját megszokása, ízlése szerint alakult ki.
Nyílászárók vizsgálata
Nálunk a nyílászárók vizsgálata következik. Az ablakoknál elsősorban a keret anyaga (fa, műanyag, vagy fém) és a típusa a kérdés, amiből számtalan lehet: régebbi időkből gyakori a fából épült gerébtokos és tessauer ablak, manapság leginkább már egybenyíló PVC keretezésű ablakokat építenek be. Lényeges ezen kívül a rétegfelépítés (egy, kettő, vagy három réteg üvegezéssel bír az ablak) és ezek egymástól való távolsága, valamint hogy az üvegek között levegő van, vagy van-e valamilyen nemesgáz töltet (pl. argon). Ezekről mind méreteket kell a helyszínen felvenni, így szükséges az ablak szélessége és magassága, ezen kívül a keret szélessége és vastagsága is, amiből egyéb információ hiányában következtetéseket lehet levonni a légkamrák számára vonatkozóan.
A fenti vizsgálatok a hőátbocsátási tényező megállapításához szükségesek. Ha azonban a helyzet szerencsés, akkor a két üveg között a keretben be vannak írva a fontosabb paraméterek, vagy a tulajdonosnak szerencsésen megvannak a beépített ablak adatai (lásd pl. fenti képen). Szót kell még ejteni a Low-E bevonatról: egy üvegről szabad szemmel nem állapítható meg, hogy rendelkezik-e vele, szintén nagy segítség, ha a keretbe bele van írva, erre is jó péla a fenti kép. De mi is az a LOW-E bevonat? Ez tulajdonképpen egy vékony bevonat az üvegen, ami hővisszaverő képességgel rendelkezik, jelentősen kedvezőbb hőátbocsátási tényezőt eredményezve.
Végül a benapozás vizsgálatához feljegyezzük, hogy mely ablakokon van redőny, függöny, vagy zsalu és ezek az árnyékolási módok belül, vagy kívül vannak.
Egyszereűbb a helyzet az ajtók vizsgálatánál: az egyik fő kérdés, hogy rendelkezik-e üvegezéssel. Ha igen, akkor meg kell állapítani az üvegezés százalékos arányát az ajtó felületéhez képest. Innentől kezdve hasonlít az eljárás a fent leírtakra. Természetesen itt is igen lényeges az ajtó anyaga és vastagsága, valamint hogy rendelkezik-e az ajtó hőszigetelt réteggel. Egy tömör, üvegezés nélküli ajtóról általában csak három méretet szükséges felvenni: szélességét, magasságát és vastagságát.
Egyéb határoló szerkezetek vizsgálata
Ezt követően végezzük a többi külső határoló szerkezet vizsgálatát, ide tartozik a falak, pincefödém, padló, padlásfödém és tető vizsgálata. Ezekből legtöbbször csak a vakolat, vagy külső burkolat látható, mégis meg kell becsülni milyen anyagokból épülnek fel a későbbi számítások miatt. Milyen lehetőségeink vannak erre?
A tankönyv alapján…
Az épületszerkezetek hőtechnikai azonosítása alapvető fontosságú kérdés, 2022-ben is kérdés az épületenergetikai vizsgán. Évekkel ezelőtt, amikor a vizsgát letettem, akkor a tananyagban az alábbi lehetőségek voltak felsorolva a homlokzati fal hőtechnikai minőségének meghatározására:
- Tervek alapján
- Méretfelvétel alapján
- Feltárás alapján
- Műszeres mérések alapján
- Hőfénykép segítséségével a téli időszakban
Ezek közül a helszíni méretfelvétel általános dolog, majdnem minden esetben megtehető a falvastagság mérés. Pontos tervek jóval ritkábban állnak rendelkezésre, általában ez a módszer új építésű ingatlanoknál járható út, ekkor viszont a tervek nagyon is hasznosak.
Az utolsó három pont szerinti eljárás jóval ritkább, a szakmában például még senkitől sem hallottam, hogy feltárás alapján végzett volna vizsgálatokat. Ez azt hiszem megnyugtató lehet a tulajdonosok számára, nem tudom ki örülne neki, ha megbontanák a falát?
A valóságban…
Esetünkben a helyszínen minden külső homlokzaton megmérjük a falvastagságot. Amennyiben a lakás rendelkezik fűtetlen térrel rendelkező fallal (pl. fűtetlen lépcsőház felé), akkor annak vastagsága is szükséges. Ugyanez az eljárás, padlásfödémek, pincefödémek és tetőfödémek esetén is, azzal a különbséggel, hogy néha ezek megközelíthetetlenek (pl. nincs kulcs hozzá), így ezek beazonosítása a tulajdonos ismeretei alapján történik.
Rendkívül lényeges, az energetikai besorolást nagyban meghatározó kérdés a hőszigetelés, így erre fokozottan kell figyelni. Ennek ellenére nem mindig könnyű beazonosítani: a külső falakon viszonylag könnyen megállapítható, hogy van-e (megkopogtatva üreges hangzást ad), de a többi határoló szerkezeten nehezebb a dolgunk, a tulajdonosi tájékoztatás nagy jelentőséggel bír ennek megállapításában, különös tekintettel, ha szerkezetek megközelíthetetlenek (pl. tető).
Gépészeti egységek vizsgálata
A szerkezetek után a fűtés-és melegvíz előállító rendszerek vizsgálata történik. Ennek keretében felderítjük mi állítja elő a fűtést (gázkazán, cserépkályha, hőszivattyú, konvektor, stb.), valamint mi adja le a hőt, ami legtöbb esetben a radiátor. Későbbi számításokhoz szükséges ezek szabályozási módja (egy központi szabályozó, helyiségenkénti szabályozó, elektronikus, vagy kézzel állítható szabályozás, stb.). A melegvíz készítésnél ugyanígy megállapítjuk annak forrását (bojler, kombi gázkazán, fűtőpatron, stb.). Természetesen ezekhez az energiahordozó megállapítása is szükséges, azaz mivel működnek (távfűtés, gáz, elektromos áram, éjszakai áram, tüzifa, stb.). Amennyiben a Megrendelőnek vannak kiegészítő információi, úgy azokat szívesen figyelembe vesszük. Például ha házközponti fűtés van, akkor oda általában csak kulccsal lehet bejutni, azaz ez a vizsgálat ellehetetlenül. Ilyenkor különös fontosak a Megrendelő információi.
Opcionális vizsgálatok
A fenti lépések szinte kivétel nélkül jellemzőek minden ingatlanra, ezen felül szükséges lehet néhány kiegészítő vizsgálat is. Legjellemzőbb ezek közül valamilyen hűtő berendezés használata (klímaberendezés), de üzletek, irodák esetében a világítás is az energetikai számítás része, illetve a nagyobb épületek, csarnokok esetén jellemző légtechnika telepítése is.
Fényképek
A felmérés utolsó előtti lépése a fényképkészítés. Fotót szükséges készíteni gyakorlatilag az összes fennt részletesebben elemzett dologról, így a külső határoló szerkezetekről (pl. a homlokzatokról, jellemző ablakról, bejárati ajtóról, terasz-és erkélyajtóról) és fűtés-és melegvízadó berendezésekről, valamint a hőleadóról (radiátor). Fontos megemlíteni, hogy emiatt fölösleges elpakolni, a képeken csak a lefotózott berendezés látható, a szobákról és más helyiségekről kép nem készül. Az eddig elkészített tanúsítványokból kiragadott képeket használtam fel ennél a blogbejegyzésnél, hogy a kedves olvasó is jobban el tudja képzelni mit értünk fényképkészítés alatt. További példákat itt lehet megnézni.
Utolsó lépések
Végső lépésként átbeszéljük a Megrendelővel az esetlegesen még fennálló kérdéseket. Mi az ingatlan pontos címe? Mi a helyrajzi száma? Mikor épült az ingatlan? Ki a tulajdoni lap szerint a tulajdonos? Hány m2? Kitérünk természetesen a Megrendelő számára a legfontosabb kérdésekre, ami tartalmazza, hogy mikorra készüljön el a tanúsítvány és azt milyen formában és milyen módon kapja kézhez. Ugyanígy megbeszéljük a fizetés módját is (készpénz, vagy átutalás).
A Megrendelő számára ezután a várakozás marad, a szakember a számítási résszel és a tanúsítvány elkészítésével folytatja a munkát. Ha minden jól alakul a tanúsítvány maximum egy-két napon belül elkészül és a Megrendelő kézhez kapja.