Távfűtéses ingatlanok energetikai besorolása

A koronavírus miatt hozott intézkedések az ingatlanokkal kapcsolatos érdeklődést is radikálisan csökkentette, így energetikai tanúsítások száma is drasztikusan csökkent ebben előző időszakban (az utóbbi pár hétben szerencsére más ismét élénkülés tapasztalható). Ez a helyzet jó alkalmat teremtett arra, hogy egy bejegyzést írjak az energetikai tanúsítvány besorolásának rejtelmeibe, amit legegyszerűbben talán a távfűtéses rendszeren keresztül lehet bemutatni. Ennél fogva ez a blogbejegyzés arról fog szólni, hogy milyen kategóriát várhatnak energetikai tanúsítvány megrendelésekor a távfűtéses ingatlannal rendelkezők, illetve egy módszertant kapnak, hogy még a megrendelés előtt önmaguk is meg tudják becsülni lakásuk besorolását.

Miért pont a távfűtés?

A távfűtés igen jelentős szegmenset képvisel Budapesten, az érintett lakások száma kb. 240.000 darab, ami a budapesti lakáscélú ingatlanszám több, mint negyede. Ennek a mennyiségnek a legnagyobb részét a panellakások adják, Budapesten megközelítően 190.000 darab van belőlük. Országos szinten is jelentős arányt képez a távfűtés aránya, 93 településen összesen kb. 650.000 lakás veszi igénybe, ez majdnem 17%-os aránynak felel meg.
A másik fő ok, hogy a panelek rétegszerkezete aránylag könnyen hozzáférhető, ezt kiegészítve az ingatlan elhelyezkedésével (ami meghatározza a távfűtés nekünk szükséges paramétereit) nagyjából megjósolható a várható besorolás a lentebb részletesebben ismertetett módszerekkel. A továbblépéshez két fogalom megismerésére van szükség: a rétegtervi hőátbocsátási tényező és a primer energetikai átalakítási tényező. Ezeket itt nem részletezem, a kedves olvasó a fogalmakra kattintva részletesebben tájékozódhat jelentésükről az „Energetikai tanúsítvány tudásanyag” menüpontban. Aki nem akar elmélyedni a fogalmakban, annak az egyszerűség kedvéért a következőt érdemes megjegyeznie: a rétegtervi hőátbocsátási tényező jele az „U”, annál kedvezőbb energetikailag az ingatlan, minél kisebb ennek az értéke. A primer energia átalakítási tényező jele az „e”, itt is a minél kisebb érték a kedvezőbb.

Egy kis múlt

A múlt áttekintéshez először a 7/2006 TNM rendelet 2012 augusztusi távhő számításának változására szükséges visszaugornunk. A rendelet ekkor a primer energia átalakítási tényező értékét e=1,26-ban határozta meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a primer energia átalakítási tényező pontos értékét az adott épületet ellátó távhőszolgáltatótól lehet beszerezni. A távhőszolgáltatók azonban nem igyekeztek nyilvánosan közzétenni az adatokat, ismereteim szerint akkoriban ezt csak két város, Budapest és Miskolc tette ezt meg. Sajnos nagyon sok tanúsító nem vette figyelembe ezeket az adatokat sem, hanem egységesen minden távfűtött épületre 1,26-os primer átalakítási tényezővel számolt. Budapest kilenc nagyobb hőkörzetének többségében például ez az érték e=0,83 volt és ez a különbség akár több kategória eltérést okozott a besorolásban! Ráadásul két kategória hibázás a tanúsítói jogosultság bevonásával járhat…

És a jelen

A rendelet tavaly november 29-i hatállyal pontosította a primer energetikai átalakítás tényező meghatározási rendjét. A jelenleg is érvényben lévő TNM rendelet a következőképp ír erről: 
„A Lechner Nonprofit Kft. a közzétételt követő év március 15-éig alkalmazandó adatokat minden év március 15-éig közzéteszi az e-epites.hu honlapon. Ha a távhőszolgáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a távhőellátás primer energia átalakítási tényezőjét etávhő=1,26 kWh/kWh értékkel kell figyelembe venni.”
A megújuló részarányról a következőképp rendelkezik: 
„A Lechner Nonprofit Kft. a közzétételt követő év március 15-éig alkalmazandó adatokat minden év március 15-éig közzéteszi az e-epites.hu honlapon. Ha a távhőszolgáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a távhő megújuló energia részarányát esus,távhő = 0 kWh/kWh értékkel kell figyelembe venni.”

A besorolás meghatározása egyszerűen

A távfűtéssel ellátott budapesti lakások energetikai besorolása majdnem ugyanolyan sok paramétertől függ, mint egy egyedi fűtésű családi házé, mégis a távfűtés és a fal rétegszerkezetének tipizálhatósága ad két olyan támpontot, ami jó közelítéssel segít meghatározni a lakás energetikai kategóriáját csak ennek a két tényezőnek ismeretében. A továbbiakban bemutatom, hogy mindkét értéket akár otthonról is egyszerűen meghatározhatjuk, ezek ismeretében pedig az általam készített táblázatokból egyszerűen megnézhető a besorolás betűjele. 

Primer energetikai átalakítási tényező meghatározása 

A 7/2006 TNM rendelet tavaly tehát módosult és ennek megfelelően a FŐTÁV is eleget tett kötelezettségének és közzétette a 2019-es évre vonatkozó adatokat, ezt az alábbi táblázatban olvashatják: 

Ezek az adatok bárki számára egyszerűen elérhetők nemcsak a FŐTÁV Zrt. esetében, de az ország többi szolgáltatójára is ezen az elérhetőségen keresztül. A FŐTÁV Zrt. a távhőszolgáltatási körzetek szemléltetése céljából egy térképvázlatot is közzétett, ez nagyban megkönnyíti táblázat távhőrendszereinek elhelyezését. Ez a térkép szintén elérhető a fenti linken keresztül. 
 

Első lépés tehát a primer energiaátalakítási tényező kiválasztása a táblázatból, ami a tanúsítani kívánt lakás földrajzi helyéből könnyen kikereshető a térképvázlat segítségével. Azon olvasóim, akiket kizárólag a lakásuk besorolása érdekel, nyugodtan ugorhatnak a második lépésért a rétegtervi hőátbocsátás pontjára. Ebben a pontban a megújuló részarányról ejtek még egy-két szót, ami most még nem jelentős a budapesti ingatlanok esetében.
A fenti táblázatból is látszik, hogy a megújuló részarány csekély a legtöbb hőkörzetben, egyedül az Észak-Pest – Újpalota hőkörzetben ér el jelentősebb arányt, 11 %-ot. Itt található a rákospalotai Hulladékhasznosító Mű, ez adja jelenleg a budapesti távfűtés legjelentősebb megújuló részarányát (megjegyzem, hogy ennél környezetkímélőbb megújuló energiaforrást is el tudnék képzelni, de jogszabály szerint ez is az, csakúgy, mint a tüzifa égetése). Ezen túl jelenleg a FŐTÁV a legnagyobb reményeket a szilárd biomassza tüzeléséhez fűzi, de szerepel a tervekben a termálvizek bevonása is, meglátjuk mi teljesül ebből a jövőben. A jelenlegi megújuló aránnyal azonban egy budapesti távfűtéses ház nem számíthat „CC”-nél jobb besorolásra, még a legjobban szigeteltek sem (a BB kategória eléréséhez 25% megújuló részarány szükséges). Érdekességképp megemlítem, hogy pl. a miskolci távfűtési rendszeren van olyan hőkörzet, ahol a megújuló részarány az 50%-ot is meghaladja, jelenleg azonban a lakások ott is csak akkor kaphatnak „CC”-nél jobb besorolást, ha valaki az egész épületet nem letanúsítja és valóban „CC”-nél előkelőbb besorolást ér el (ez is feltétele a CC-nél jobb kategóriának). 
Külön kérdéseket vet fel a rendelet azon része, hogy minden évben adatot kell szolgáltatni a távhőszolgáltatóknak. Az évenkénti szolgáltatói adatközlés változó számadatai módosíthatják az ingatlan besorolását, ha azok jelentősen eltérnek a megelőző évi adatoktól. Hogy tartható ebben az esetben a tanúsítvány 10 évig tartó érvényességi ideje? Ezt a kérdést csak felvetem, nem is akarok ilyen mélységeibe belemenni a dolognak, elég, ha a jogszabály változásait própálom kollégáimmal követni és betartani. Legyen ez a jogalkotó gondja.

A rétegtervi hőátbocsátási tényező

A fentiekben láthattuk, hogy a primer energiaátalakítási tényező meghatározása nem okoz gondot. Alig nagyobb probléma meghatározni egy panellakás „U” értékét, ez a második lépés módszertanunkban. Ehhez mindössze az ingatlan elhelyezkedésén túl egy collstokra van szükség, amivel a külső falvastagságot kell megmérni az erkélyajtón, vagy az ablakon keresztül (több homlokzati fal esetében célszerű mindegyiknél, de panelszerkezetnél ugyanannyi lesz, téglalakásnál eltérhet). Az „U” értékéhez segítségünkre van Zorkóczy Zoltán által 2014 júliusában készített rövid módszertani segédlet, ami szintén mindenki számára elérhető az e-epites honlapján.
Zorkóczy a vasbeton szendvicspanelek esetén meghatározott rétegtervi hőátbocsátási tényező szerint Budapestet négy körzetre osztja:

Budapest I.: Kelenföld, Óbuda, Csorba úti, Bartók Béla út, Zugló, Békásmegyer, Andor utca (11. kerület), Újpalota, Rákoskeresztúr, Kőbánya Városközpont, Kaszásdűlő, Dunyov utca (13. kerület), Budakeszi
Budapest II.: Árpádhídfői, Csepel Városközpont, Újpest Városközpont, Zugló, Szentkorona utca (16. kerület), Újpalota, Zugló, Kőbánya-Újhegyi, Újlipótváros, Gogol utca (13. kerület), Csepel-Királymajor, Józsefváros, Kőbánya-Városközpont, Valéria (9. kerület), Mihálkovics utca (9. kerület), Váci-Gyöngyösi utca, Csengettyű utca (9. kerület), Szegedi-Országbíró utca (13. kerület), Rákoskeresztúr, Csepel lakótelep, Gyakorló utca (10. kerület), Vizaforgó (13. kerület), Pesterzsébet
Budapest III.: Újpalota, Kelenföld, Csepel Városközpont, Csángó utca (13. kerület), Zugló, Óbuda,
Drégelyvár utca (15. kerület), Kerepesi út (14. kerület), Tüzér utca (13. kerület), Kőbánya-Újhegy, Eperfasor utca, Havanna lakótelep, Vát utca, Kispest, Békásmegyer, Gyakorló utca, Szobor-Faludi utca (13. kerület)
Budapest IV.: Fehérvári út (11. kerület), Gogol utca (13. kerület), Pesterzsébet, Kispest, Csepel, Rákoskeresztúr, Ada utca, Rátz László-Bigszádi út (11. kerület), Adony utca (11. kerület) 

A felsorolásból észrevehető, hogy vannak olyan lakótelepek, amik több körzetben is benne vannak, ezeknél körültekintőbben kell eljárni, általában a külső falvastagság és az építési éve segít a táblázatban eligazodni. 
Külső falvastagságból a 30 cm a tipikus, de nagy számban előfordul 25 cm-es és ezektől eltérű falazatúak is (21, 22 és 26.5 cm-es). Amennyiben a külső fal mérésénél ettől eltérő értéket kapunk, akkor kerekíteni kell ezek közül a legközelebbi falvastagságra. Természetesen minél vastagabb a fal, annál kedvezőbb a rétegtervi hőátbocsátás értéke. Megfigyelhető egy olyan trend is, hogy az újabb, 80-as években épült panelek is jobbak ezen a téren, mint a korábbi típusok.
Bár ez a blogbejegyzés Budapestre van kihegyezve, ugyanezekkel a módszerekkel a vidéki városokban is meg lehet jósolni a várható besorolást, a táblázat tartalmazza Dunaújváros, Pécs, Győr, Miskolc, Szolnok, Debrecen, Szeged, Veszprém és Kecskemét adatait is.

A tipikus ingatlan

A módszeremet egy külső szigeteléssel nem rendelkező átlagos méretű, 50 m²-es panellakásra vizsgáltam, amihez különböző külső határolószerkezeteket feltételeztem (egy külső fal, két külső fal, valamint harmadik esetként a két külső fal mellé tetőszerkezetet is, ha a lakás a legfelső emelten található). Mindegyik esethez feltételeztem fűtetlen teret a lépcsőház felé. 
Az elképzelt ingatlan földrajzi elhelyezkedéséhez egy-egy távhőrendszer ellátási területét feltételeztem: az egyik legkedvezőbbet, a Dél-Pesti hőkörzetet, ahol a primer energiaátalakítási tényező értéke 0.727, valamint az egyik legkedvezőtlenebbet, az Észak-Budai hőkörzetet, ahol a primer energiaátalakítási tényező értéke 1.055. Bár amint a táblázatban is látható, vannak ennél jóval kedvezőtlenebb értékek is, ezeknél azonban az ellátott területek olyan kicsik, hogy a jelenlegi vizsgálatban nem foglalkoztam velük.
Mindkét hőkörzetben kiválasztottam egy jobb (U=1.05 W/m²K körüli) és egy rosszabb rétegtervi hőátbocsátású feltételezett falszerkezetet (U=1.44-1.5 W/m²K). A jobb U értékkel rendelkező falszerkezet ahogy fentebb is írtam általában a vastagabb falvastagságot is jelenti (a vízszinteshézagot is figyelembe kellene venni az ablakoknál, de az egyszerűség kedvéért nem megyek el ebbe az irányba, hogy könnyebben követhető legyen a módszertan). 

A szigetelt épületekkel nem foglalkoztam, mert azok besorolása szinte biztosan „CC”, de az egészen bizonyos, hogy pályafutásom alatt olyan panelprogramban részt vevő épülettel nem találkoztam, ami ennél rosszabb besorolást érdemelt volna. Általában a szigetelt panelek nemhogy „CC”-t, de inkább „BB” kategóriát érnének el, ha lenne ezeknek az épületeknek megfelelő arányú megújuló részarányuk.
Nem tértem ki külön a távfűtéses rendszerű, de téglaépítésű (jellemzően B30-as téglából épültek) és csúsztatott zsalus szerkezetekre. Ezek külső falának rétegtervi hőátbocsátási tényezője közelít egy rosszabb panelszerkezethez, így besorolásuk ez alapján nézhető ki a táblázatból. 
Természetesen sok egyéb, a fentiekben nem taglalt paramétertől is függ az ingatlan besorolása, ilyen pl. a nyílászárók minősége és felülete, vagy a radiátor szabályozhatósága, nem beszélve arról, hogy a feltételezett egy-és kétfalú ingatlanok falhossza is lakásonként változik, jelentősen is eltérhet az általam feltételezettől. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a fenti táblázatok megközelítően jól használhatók, a besorolások ettől legfeljebb egy kategóriával térhetnek el a többi paraméter ismeretében.

Következtetések

A táblázat két paramétere közül a szigeteletlen külső falszerkezet rétegtervi hőátbocsátási tényezője nagyjából fél kategóriát módosít a besoroláson. Jóval fontosabb a primer energetikai átalakítási tényező, akár két kategóriát is tud rontani/javítani a lakás besorolásán, tehát elsősorban az dönt a várható kategóriánál, hogy a lakás melyik hőkörzetben helyezkedik el. Megjegyzem, hogy az itt nem vizsgált paraméterek fél kategóriánál többet általában nem változtatnak a besoroláson. 
Érdekességként megemlítem, hogy szigetelés nélkül is el lehet érni a „CC” kategóriát, ráadásul nem is különösebben ritkán! „CC” kategóriánál jobbat viszont Budapesten nem lehet elérni, amíg a Fővárosi Távfűtő Művek a megújuló részarányt nem tornázza fel minimum 25%-ra. Annak ellenére, hogy a „CC” kategóriát külső szigetelés nélkül is elérhet egy lakás, a költségoptimalizált követelményszint eléréséhez (jelenleg érvényes TNM rendelet 5. számú melléklete szerint) szükséges a szigetelés.
A skála másik vége, azaz „GG”-nél rosszabb besorolás elérése ritka távfűtéses ingatlannál. Elsősorban  kedvezőtlen primer energiaátalakítási tényezőjű, kisebb hőkörzetek lakásainál elképzelhető, vagy a különböző paraméterek szerencsétlen kombinációja szükséges ehhez (pl. lehet az ingatlannak három külső fala, vagy igen rossz állapotú nyílászárók esetén). 
A primer energiaátalakítási tényező értéke mellett talán a második legfontosabb a lakás épületen belüli elhelyezkedése. Vegyük észre, hogy a szigeteletlen födémmel rendelkező ingatlantulajdonosok minimum egy kategóriával rosszabb besorolásra számíthatnak, mint a közbenső emelten lakó társaik. 
A bemutatott módszerem alapján készített táblázatok csak a szélsőértékek alapján elérhető kategóriákat mutatta, a legtöbb ingatlan természetesen köztes értékekkel rendelkezik, így a besorolásuk is „CC” és „GG” között helyezkedik el, mindenféle egyéb megfontolás nélkül feltételezhető náluk előzetesen az „EE” kategória. 
Végezetül felhívom mindenki figyelmét, hogy a táblázatok szerinti energetikai besorolás csak ökölszabályként kezelhető, a pontos és hiteles energetikai tanúsítvány kiállításához minden esetben szükséges a helyszíni felmérés, hiszen minden lakás más! A helyszíni mérés során már sokkal pontosabb becslés lehet adni, de felmérés után a hiteles energetikai tanúsítvány is általában 24 órán belül kész.